Az ajakoshal – sok más zátonylakóhoz hasonlóan – meg tudja változtatni a színét ha veszélyt érzékel vagy azért, hogy beolvadjon környezetébe. Nagyon sok állat képes erre, ez eddig nem túl meglepő. Csakhogy erre a “trükkre” akkor is képes, ha már halott. Elmondjuk hogyan.
Az iflscience.com cikke szerint ugyanis a válasz a hal bőre alatt rejtőzik és a tudósok úgy gondolják, már rá is jöttek arra. A téma vezető kutatója, Lori Schweikert egyébként akkor indult el ebben az irányba, amikor egy floridai horgászata során kifogott egy ajakoshalat. Fejbe vágta és az elpusztult halat betette a csónakba, majd visszadobta botját a tengerbe. Amikor azonban újra zsákmányára pillantott, elhűlve látta, hogy annak teljesen más a színe ahhoz képest, mint amikor eltette. Pedig már egy ideje halott volt. De hogyan volt képes erre a trükkre, amikor már nem hívhatta segítségük a szemeit?
Schweikert úgy érzi, erre is van válasza. A színváltoztatáshoz alapvetően egy speciális sejttípus szükséges, a kromatoforsejtek megléte. Ezekben pigment-granulátumok vannak, amelyek attól függően változtatják a hal színét, hogy közelednek vagy távolodnak egymástól. Ha a hal látja, hogy új környezetbe kerül, akkor agya parancsot küld e sejteknek, hogy alkalmazkodjanak. Olvasnál a 3 méteres, gigantikus olasz harcsáról? ITT megteheted.
Ez is érdekelhet:
- Miért néznek ki nagyon furán a mélytengeri halak?
- KÉPEK: Életre kelt a fagyasztott hal, és ez veled is megtörténhet
Ha meghal, akkor is tud színt váltatni, de mostmár tudjuk miért, csak azt nem hogyan
Egy elpusztult halnál ez nyilván nem működik és az amerikai kutató valóban azt látta, hogy e pigmenteket tartalmazó sejtek alatt van egy másik sejtréteg is, amely olyan fehérjéket tartalmaz, ami képes detektálni a fény változását. Ezt hívják opszinnak. E két réteg együttműködése pedig a szem nélkül is képes újraalkotni a hal színét. Sönke Johnsen, a csapat egyik tagja ezt úgy fogalmazta meg plasztikusan, hogy e halak képesek belülről lefotózni saját magukat és alkalmazkodni. Azt még nem tudják a tudósok, hogy miként működik együtt a két sejtréteg, de a felfedezésnek akár technikai alkalmazásai is lehetnek a jövőben. Az pedig már biztos, hogy nem kell megijednek, ha a tányérodon lévő hal esetleg színt vált.
- Emberi fogakkal rendelkező hal? ITT a cikkünk.
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Miért lélegezik szinte minden élőlény oxigént?
Mennyire van szükségünk az agyunkból a túléléshez?
Hogyan is történt pontosan a fukusimai atomerőmű-baleset?
A világ legmagasabb tervezett felhőkarcolói
Átírhatja a történelemkönyveket ez a két, 7000 éves női holttest!
Magyar kutatók segítségével tettek meglepő felfedezést a földi élet fejlődésével kapcsolatban